Amit a gyantázásról érdemes tudni

Amit a gyantázásról érdemes tudni…

Már az ókorban is szőrtelenítettek mézemulziós pasztával, majd cukorpasztával, amit cukor, méz, citromlé megadott arányú főzete adja. Ezeket szőrnövéssel ellentétes irányban kenjük fel, és szőrnövéssel megegyező irányban tépjük le. Víz bázisúak, tehát vízzel könnyen eltávolíthatók a bőrfelületről, kelméből. Ezek a régi technikák a mai, újra felkapott „modern” technikák közé tartoznak.

A gyanta nem más mint a fenyő ragacsos váladéka, amivel többségünk leginkább karácsonykor szokott találkozni. A gyantát a természet a fenyőfa kérgén keletkező sérülések öngyógyítására találta ki.

A 90-es évekig használt,  lábasban melegített, főzött gyanták alapja a fenyőgyanta, ill. ennek mesterséges változata. Ehhez a gyantához kerültek különböző adalék anyagok, mint pl. viaszok, méhviaszok, stb. Két három mm-es szőr eltávolítására is alkalmas, egyszerűen kiemeli a szőrszálakat a tüszőből a beletörés veszélye nélkül. Használatakor mindig szőrnövéssel megegyező irányban kenjük fel, és ellentétes irányban húzzuk le. Viszonylag nagy felület kezelhető vele egyszerre. Ez az eljárás a nem kívánt szőr mellett az elhalt hámsejteket is eltávolítja a bőr felszínéről. Ezzel a szőrtüszők kivezetési nyílásának eltömődése megakadályozódik.

Manapság újra divat a spatulával felkent gyanta, táblás, pasztillás, konzerves kiszerelésben kapható. Modern, hőfokszabályozós, tartályos gyantamelegítő gép segít állandó hőfokon tudjuk tartani a gyantát, hogy a váratlanul  betoppanó vendéget rögtön kezdhessük szőrteleníteni. Ezek jellemzője, hogy összetételük már nem igazán hasonlít a régi barna ragacsos, nyúlós gyantákra, hanem a modern patronosra  hasonlít.

A 90-es években váltották fel az előbb említett lábasos gyantázási technikát a görgő fejes patronos gyanták, hőfokszabályzós, gyantamelegítő gépek kíséretében. Ezek egyszer használatos gyanták, melyeket textil csíkokkal távolítunk el. Ez a legsterilebb módszer.

Mind a görgőfejes patronos, mind a  spatulás  gyanták tartalmaznak manapság plusz hatóanyagokat. Pl.: Titándioxidos (erős szőrzetre alkalmazható, bőrnyugtató hatóanyagot tartalmaz),  azulénes ( bőrnyugtató hatású, a bőrpír kialakulásának esélyét csökkentjük vele.), csokoládés ( a kakaóvaj mint tudjuk kiváló bőrtápláló hatású) és gyümölcsös verziók a mostani divat nagy slágerei.

Mielőtt nekilátnánk a gyantázásnak nem árt még néhány dolgot tudni.

Gyantázás előtt fontos, hogy ne legyen krémes a felület, ne használjunk se testápolót, se izzadásgátlót. Ha mégis elengedhetetlen ezek használata, le kell mosni és szárazra törölni a felületet mielőtt elkezdjük gyantázni.

Sok szőrtüszőgyulladás megelőzhető, ha a gyantázás előtt fertőtlenítjük a bőrt. Ez azért fontos, mert bőrünkön sok bacilus él anélkül, hogy bármi bajt okozna. Gyantázáskor a kihúzott szőrszál helyén sok pici mikro sérülés keletkezik, melyeken keresztül a bőrön lévő bacilusok bejuthatnak a sérülésekbe, gyulladást váltva ott ki. Ne adjunk esélyt neki.

A gyanta kenése mindig szálirányban történik, a tépés ezzel ellentétesen. A titok a kezelt bőr kifeszítése. Inkább a szorítás fájjon, mint a tépés okozzon véraláfutást vagy bőrletépést. Vannak olyan helyek (pl. combhajlat, fazon, hónalj), ahol ez vagy kétkezes folyamat vagy az embernek önmaga egyszerűen nem esik kézre, így mindenképpen érdemes ezeket a helyeket szakemberre bízni. A tépés iránya ,erőssége minél szakszerűbb annál fájdalommentesebb ez a művelet.

Gyantázás után a maradék gyanta eltávolítására és az utóápolásra érdemes kifejezetten szőrtelenítéshez ajánlott terméket választani.

Gyantázás után kerülendő a nyilvános uszoda, szauna használata, a szoláriumozás, a napozás.